A csiklandozást nevetés és kacagás kíséri, ezért nem csoda, hogy sok családban kedvelt gyermekkori játéknak tekintik, hiszen ki ne szeretné gyermekét vidámnak és boldognak látni? De mi van akkor, ha a gyerek egyáltalán nem élvezi ezt a fajta mókát? Gondolta volna valaha, hogy a csikizés lehet kellemetlen is? A tudósok megtették és íme az eredmény.
Ön is emlékszik azokra a gyermekkori pillanatokra, amikor szülei csiklandozták? Hogy érezte magát? Azért nevetett, mert élvezte, vagy azért, mert nem tehetett mást annak ellenére sem, hogy egyáltalán nem tetszett? A következő néhány sorban megpróbáljuk megválaszolni a csiklandozással kapcsolatos kérdéseket és feltárni a csikizés jó és rossz oldalait.
A csiklandozás árnyoldala
Tudta, hogy a csiklandozást a múltban kínzási módszerként alkalmazták? A csiklandozás okozta fizikai szenvedés ellen az ember védtelen. Már a reneszánsz idején az orvosok ismerték a csiklandozás okozta fulladásos halált. Igaz, ezek extrém esetek voltak és nem valószínű, hogy a szülő halálra csikizné gyermekét. Ám néha nagyon keskeny a kellemes és a kellemetlen közötti határ, mivel a csiklandozás minden esetben nevetéssel jár.
A csiklandozás mint a dominancia jele
A csiklandozás nem csak a nevetést váltja ki, de egyúttal a dominancia jele is. A csiklandozott gyermek nevetése nagyon gyorsan könnyekké változhat, mivel a gyermek tudatosítja alárendeltségét. Képzelje el a következő szituációt – a domináns ember, vagyis a csiklandozó általában a csiklandozott felett helyezkedik el - fekszik rajta vagy valamilyen módon leszorítja őt, ami a dominancia egyértelmű jele. A Michigani Egyetem kutatói arra mutattak rá, hogy hasonló helyzetnek lehetünk szemtanúi az állatvilágban is, ahol az alárendelt egyed automatikusan egy mosolyra hasonlító grimaszt mutat a domináns állat felé. A szerető szülő nem rossz szándékkal csiklandozza gyermekét, de a tehetetlen baba nevetése mögött nem biztos hogy öröm rejlik.
Állítsd le... ha tudod
Bizonyára volt már olyan helyzetben, amikor jó bulinak tartotta egy másik személy csiklandozását és nem volt képes abbahagyni. Ezzel vigyázni kell. A kisgyermek néhány perc, sőt másodperc után a nevetés következtében nem képes kifejezni elutasító véleményét és az eleinte boldog kacagás könnyen kétsegbeesőbe fordulhat anélkül, hogy a domináns személy észrevenné. Ha legközelebb csiklandozni készül gyermekét, kérdezzen rá, mennyire kellemes ez neki és játék közben figyelje testbeszédét. Amikor a szemében félelem vagy idegesség tükröződik, azonnal hagyja abba.
Nem minden nevetés fél egészség
Csiklandozással tudja a szülő a leggyorsabban mosolyra deríteni gyermekét. De miért nevet az ember, ha nem éppen élvezetes számára a csiklandozás? A válasz egyszerű – mert automatikus reakcióról van szó. A csiklandozás ugyanazt a mosolyt váltja ki mint a humor. A csiklandozás során jelentkező mosoly egy automatikus reflex eredménye. Kutatások kimutatták, hogy a gyermek akarata ellenére alkalmazott csiklandozás egy életen át tartó traumát okozhat nála. Míg a gyerekek egyik csoportja élvezi a csiklandozást a másik csoportnak fájdalmat okoz. Sőt, nem kevés embernél a csiklandozás kiváltotta kellemetlen élmény következtében a partneri kapcsolatokban az érintés és a másik ember közelsége problémát okozhat.
Még mindig úgy gondolja, hogy a csiklandozás a legjobb módja a szeretet kimutatásának? Lehet, hogy az Ön gyermeke más véleményen van. Kérdezze meg élvezi-e a csiklandozást és ha nem, inkább egy viccel vagy grimasszal derítse jókedvre. Egy örömteli gyermekmosolyt bármikor csiklandozás nélkül is képes elővarázsolni.
